A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egyetért a felsőoktatásért felelős államtitkárság azon célkitűzéseivel, amelyek új, átlátható szerkezetű és értékalapú, valamint a jelenleginél magasabb minőségű magyar felsőoktatási rendszer kialakítására irányulnak.
A HÖOK egyetért a felvételi követelmények szigorításával, valamint az abból következő ponthatárok emelésével. Meggyőződésünk, hogy a felsőoktatás bemeneti követelményeként elvárható az emelt szintű érettségi, azonban az, hogy hány tantárgyból és mikortól kerüljön bevezetésre, további egyeztetések tárgyát kell hogy képezze. Ezen egyeztetésekbe a közoktatás szereplőit is be kell vonni, ugyanakkor a felsőfokú szakképzés bemeneti követelményeként megfontolandó a középszintű érettségi elfogadása.
A felsőoktatás egy másik problémája a nyelvvizsgakérdés, melynek megoldása nemcsak a felsőoktatás feladata kell legyen. A nyelvoktatást már gyermekkorban el kell kezdeni olyan életkorhoz tartozóan megfelelő hatékony pedagógiai eszközökkel, amelyek az érettségi megszerzésekor akár több idegen nyelvből használható és nem csupán lexikális nyelvtudást eredményeznek.
A fentiek tükrében szükségesnek tartjuk és javasoljuk egy Nemzeti Oktatási Stratégia megalkotását, amely évtizedekre szólóan meghatározza az alapoktól kezdve a középfokú oktatáson át a felsőoktatásig az elérendő célokat és a teljesítendő követelményrendszert, ezzel állítva az oktatást a nemzeti érdekek szolgálatába.
Mivel az oktatás a nemzet érdekeit szolgálja, ezért helyes, hogy az anyag deklarálja az állam finanszírozási kötelezettségét, a saját bevétel tekintetében az intézmény az autonómia jegyében önállóan gazdálkodik, ugyanakkor nem világos, hogyan történhet az állam által biztosított támogatás felhasználása.
Szükséges a felsőoktatás minőségének emelése és annak folyamatos ellenőrzése. Ez a felsőoktatás minden résztvevőjének és érdekeltjének egyaránt érdeke. Ennek legalább két formája szükséges. A MAB és az FTT egyaránt hangsúlyos szerepet kell, hogy betöltsön a felsőoktatás akkreditálása és minőségellenőrzése kapcsán. A jelenlegi tervezetben ez a rész rendkívül kidolgozatlan.
A felsőoktatás minőségének másik ellenőre maga a volt és jelenlegi hallgató kell hogy legyen, hiszen a felsőoktatás megrendelője az állam, de a fogyasztója, és az ott megszerzett tudás alkalmazója a hallgató, az állampolgár, ezáltal a nemzet. Ezért javasoljuk az oktatói munka hallgatói véleményezése rendszerének komolyabb kialakítását, melynek eredményétől az oktatók jövedelme is függővé tehető. Szükségesnek látjuk továbbá hatékonyabb kapcsolattartó rendszer kiépítését a munkaerőpiac szereplőivel. Az előbb említettekre részletes javaslatot fogunk tenni.
A minőség kapcsán természetesen a hallgatói munka minőségét is mérni, osztályozni kell. Egyetértünk azzal, hogy a felsőoktatásba csak olyan hallgatók kerüljenek, illetve az intézményekben csak olyanok maradjanak bent, akik képesek elvégezni az adott szak által támasztott képzési és kimeneti követelményeket. Ennek biztosításaként megfelelő tanulmányi szűrőket kell a rendszerbe beépíteni. Az első ilyen szűrő a bemeneti követelmények már említett szigorítása.
A bekerült hallgatókat pedig tanulmányi teljesítményük alapján – a pedagógiában jól ismert módszert alkalmazva – jutalmazni és elmarasztalni kell. Meglátásunk szerint a vizsgaalkalmak számának drasztikus korlátozása nem a minőség fokmérője. Természetesen nem gondoljuk, hogy korlátlan számú vizsgaalkalmakat kell biztosítani, de a tervezett négy-öt alkalom utáni kicsapást indokolatlanul súlyosnak tartjuk.
Javasoljuk, hogy kerüljön intézményi hatáskörbe a vizsgaalkalmak ésszerű számának meghatározása. A megszerzett kreditszámon, valamint kreditindexen alapuló egyéb minőségi szűrők kidolgozására javaslatot készítünk. Az átsorolás intézményének fenntartását továbbra is indokoltnak tartjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy a hallgatók legjobban teljesítő 15 %-a kiemelt ösztöndíjban részesüljön. Ennek kapcsán a vitaanyag tehetséggondozásra vonatkozó részét sajnálatosan kevésnek és kidolgozatlannak tartjuk.
Az egyetem és főiskola, valamint azok karait meghatározó definíciók kapcsán üdvözlendő, hogy törekszik a minőségi szint emelésére, ugyanakkor néhány megállapított paraméter megalapozottsága kérdéses. A 25 hallgató/minősített oktató létszámot nem lehet minden képzési területre vonatkoztatni. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlatorientáltabb képzéseknél ez elvárható, de az elméletibb képzések esetében túl alacsony korlát.
A hallgatók kollektív jogainak gyakorlása terén továbbra is elfogadhatatlan csorbításokat tartalmaz a tervezet. Az egyetértési jog nemcsak a térítési és juttatási kérdések kapcsán, hanem a tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSz) esetében is kiemelten fontos. Többek között a TVSz-ben a hallgatók tanulmányi és vizsgarendjével kapcsolatos alapvető kérdések kerülnek szabályozásra, mint például az, hogy adott vizsgaidőszakban egy tantárgyból hány vizsgaalkalmat kell biztosítani. A hallgató státuszából adódóan alapvetően kiszolgáltatott az oktató felé, ezért e két szabályzatban foglalt kérdések kapcsán nem elégséges a véleményezési jog. Mivel a hallgatónak is érdeke, hogy erős és piacképes diplomához jusson, ezért hibás következtetés azt feltételezni, hogy a hallgatói képviselet a TVSz-ben foglalt minőségi követelmények indokolatlan lazítására törekedne.
A Szenátusok hallgatói képviseleti arányát a jelenlegi 25 és 33 % közötti arány megtartásával tudjuk csak elfogadni. A jelenlegi képviseleti arány mind amellett, hogy biztosítja a hallgatói jogok védelmét, számos esetben a minőségi fejlődés hajtóereje is egyben, hiszen a hallgató legalább annyira, ha nem jobban érdekelt a saját intézményének hatékony működésében és fejlődésében, mint az oktató, mivel a munkaerőpiacon neki kell majd elhelyezkednie az ott megszerzett diplomával.
A jelenlegi tervezet nem tartalmazza ugyan, de többször elhangzott, hogy a hallgatói képviselők a vezetőválasztásokon ne rendelkezzenek szavazati joggal.
Az universitas szellemiségében az 1993-as felsőoktatási törvény hatályba lépése óta létező hallgatói képviseleti arány, valamint szavazati jog az egyetem minden polgára számára egyenrangú megjelenést biztosít, melynek megváltoztatását nem látjuk indokoltnak.
Az egyetem polgárai, a hallgatók egyben választópolgárok is, akiket megillet a közéletben – beleértve az egyetemi közéletet – való aktív és cselekvőképes részvétel joga. Álláspontunk szerint a hallgatói önkormányzat egyik rejtett tantervi feladata, hogy az egyetemen tanuló leendő fiatal értelmiséget részben a saját önkormányzatának megszervezésével és működtetésével, valamint azon keresztül az egyetemi döntéshozatalban való részvétellel felelősségteljes gondolkodásra és cselekvésre ösztönözze.
A felsőoktatási törvény koncepciójában általunk kifogásolt részekhez jobbító szándékkal részletes javaslattervezetet dolgozunk ki, melyet rövidesen átadunk a felsőoktatásért felelős államtitkárság vezetőinek.
Budapest, 2010. november 8.